A pikkelysömörről a transzferben az élet nagyszerű
Kele János Ha mindez igaz, akkor viszont most válaszúthoz érkezett. Itthon és külföldön egyaránt.
Antioxidánsok
Majdnem egy teljes hónap telt el azóta, hogy a professzionális sportgazdaság működését világszerte — így Magyarországon is — ellehetetlenítette a koronavírus terjedése.
Ennyi idő alatt világossá vált, hogy legyen bár a bevételek forrása piaci avagy állami az ágazat legnagyobb problémáját ebben az átmeneti? Önként és dalolva ugyanis senki nem hajlandó lenyelni a veszteséget.
Márpedig egyelőre egyetlen dolog látszik biztosnak: veszteségből jókora lesz. A világ leggazdagabb bajnoksága — telis-tele mesebeli vagyonon trónoló szupergazdag tulajdonossal, milliárdos, előre leperkált TV-s aloe vera pikkelysömör gyógyszer — egyelőre odáig jutott, hogy néhány klub egyenesen állami támogatás után kuncsorog, mondván, csak így képesek fedezni a háttérben dolgozó személyzet bérét.
- Száraz vörös foltok az arc bőrén
- Dél-Dunántúli Gazdaság XX. évfolyam 8. szám by Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara - Issuu
- Pikkelysömör gyógyítása - Index Fórum
Teszik mindezt magától értetődő természetességgel olyan csapatok Tottenham Hotspur, Liverpool, Newcastle United is, amelyek alig néhány héttel ezelőtt még több tízmilliós transzferkiadásokat terveztek a nyári időszakra. Hiába: úgy néz ki, a képmutató pofátlanságnak tényleg nincsen határa. Kevés ember képes annyira megutáltatni magát, mint a Newcastle tulajdonosa Miközben a Premier League minden csapata azon dolgozik, hogy valamennyi alkalmazottjáról gondoskodjon, Mike Ashley-nek csak az a célja, hogy a járványhelyzeten minél kevesebbet bukjon.
A dolog pikantériája itthon is ismerős lehet, hiszen az elmúlt időszakban adóforintokkal bőségesen kistafírozott magyar sportgazdaság a kibonatkozó válságban egyelőre jobbára csak a kezét képes széttárni. Veszprémben ugyan hosszas tárgyalások után a játékosok állítólag belementek egy komolyabb bércsökkentésbe és nyilván a légiósok a rögzített forint-euró árfolyamon való kifizetésbe is, de Szegeden például erre egyelőre hiába várnak a vezetők.
Az NB I-es futballcsapatoknál jobbára kínos csend honol. Úgy tűnik, majdnem mindenki kivár — megtehetik, hiszen sportklubok bevetélei nagyrészt az államtól származnak, így a gazdaság befagyása, az üzleti szférát érő sokkok nem gyűrűznek tovább feltétlenül és villámgyorsan az ágazat felé. A vezetőknek nincsen oka kapkodni sem, hiszen mindenki tisztában van vele: hogy a sporttal itthon mi történik ebben a helyzetben, azt a nagypolitika fogja eldönteni ahogyan anno a kivételezett státuszról is a hazai politika legmagasabb szintjén született döntés.
Csődbe viszik a klubot, ha nem engednek fizetésükből a magyar focicsapat játékosai Patthelyzet alakult ki a tulajdonos szerint. Ez utóbbi szempontból lesz nagyon érdekes megfigyelni a társadalom reakcióit. Magyarországon ugyanis komoly hagyománya van — pláne válságos időszakban — cinikus összehasonlításokat tenni a nővérek, rendőrök, tűzöltők, szociális dolgozók, stb.
A szórakoztatóipari ágazat jövedelmei nálunk ugyan általánosságban is képesek piszkálni a társadalom igazságérzetét, de jelen krízisben a sportélet szereplői különösen kínos helyzetbe kerülhetnek. A sport ugyanis önmagát a pikkelysömörről a transzferben az élet nagyszerű nem a szórakoztatóipari ágazat szereplőjeként határozza meg itthon.
Az iparág kiemelt nemzetgazdasági szerepének, kivételezett mértékű állami támogatásának indokaként eddig többnyire az hangzott el, hogy a a pikkelysömörről a transzferben az élet nagyszerű közösségszervező eszköz, a nemzeti identitás szerves alkotója, a nemzeti-helyi összetartozás jelképe és gyakorlati manifesztációja.
Üzleti modellről, nyereségről, megtérülési rátákról — eddig — jószerével szó sem volt.
Ez persze nem magyar sajátosság: a sportcsapatok, mint márkák egyik kulcsüzenete a piaci logika alapján működő bajnokságokban is az, hogy identitást, kötődést, egy közösséghez való kapcsolódás élményét kínálják a drukkereknek. Teszik ezt nem csupán azért, mert valaha igaz volt az állításuk, hanem főképpen azért, mert ez jelenti a határvonalat vásárló és rajongó között. Utóbbi szinte elidegeníthetetlen, és mint ilyen, konstans jövedelemforrás.
Egészségünk ártalmai
Vásárlói a szupermarketeknek, ügyfelei a bankoknak és a biztosítótársaságoknak vannak — ha találnak olcsóbb, jobb ajánlatot, váltanak. A sportcsapatok más logika mentén akarnak működni: identitást árulnak, világképet, közösségi élményt. Rajongókra van szükségük, nem szimpla vásárlókra. Egy rajongó pedig — történjék bármi — marad.
Vége az irreális bérek korszakának a magyar futballban Révész Attila, a Kisvárda sportigazgatója arra számít, hogy az egész futballunk gondolkodását átalakíthatja a koronavírus nyomában járó gazdasági visszaesés. Hogy erre a pontra üzleti modellezés és fogyasztói célcsoportelemzés Premier League, topfocivagy politikai számítás magyar kormányzat mentén jut valaki, az végeredményben tökéletesen mindegy.
Jelen állás szerint a fontos egyedül az, hogy a profi sport és különösképpen a futball önmagát a társadalom lényeges szereplőjeként szereti láttatni, a közösség kovászaként, identitásképző erőként.
Ennek a víziónak köszönhetően ad el meccsjegyeket és TV-s közvetítéseket csillagászati árakon, és ez a mögöttes gondolat győzi meg a választókat arról, hogy többmilliárdos állami támogatásra van szükség a magyar sportban.
Ezen a ponton azonban válaszúthoz érünk. Egy, a mostanihoz hasonló helyzetben ugyanis a társadalom azt várja, hogy a sportklubok — a hangoztatott elvekkel és üzenettel összhangban — ne üzleti vállalkozásként viselkedjenek. Csak és kizárólag azt kérjük számon rajtuk, amit önmagukról állítanak: képesek vajon tényleg társadalmi intézményként működni egy válság idején?
Ne legyen tehát lelkiismeret-furdalásunk.
www.nelegybeteg.hu - Zsoldos Bence weblapja
A labda nem a mi térfelünkön pattog: most a sporton a sor, hogy bizonyítsa, több szimpla játéknál és több egyszerű üzletnél. Itt az ideje, hogy végre felnőjön a saját retorikájához.
Kiemelt kép: Getty Images.
